Kitör belőlem a nevetés. Egy meggondolatlan pillanatban elhangzik:
- Nagyon szeretlek - rémület fog el.
Kettő másodpercre rá:
- Én is- hallom csendesen átgondolt kijelentését.
Fej elfordít, kibámulás a másik ablakon, sötét alagút, gondolatok zöme cikázása.
2014. március 17.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
